hirek!!                   

sziasztok ahogy látszik mégcsak új ez a oli! Elröl a honlaprol sok mindent meg tudhatsz.                         

                                      Mai kedvenc császár pingvin                  

A császárpingvin (Aptenodytes forsteri) a madarak osztályának a pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába tartozó faj. Akár 20 évig is élhetnek. Természetes ellenségeik a leopárdfókák, és elefántfókák, valamint a kardszárnyú delfin.

A Déli-sarkvidék repülni nem tudó madarai a pingvinek. Közülük a legnagyobb a császárpingvin, mely kb.100cm. Színe a hátoldalon szürkésfekete a hason fehér, csupán nyaka és fülének környéke sárga. Kétrétegű, tömött tollazatával és vastag hájrétegével védekezik a hideg ellen.

Orsó alakú testén a rövid úszóhártyás lábak egészen hátul helyezkednek el. Szárnyai keskeny és merev uszonyokká alakultak át. Szárnytollai pikkelyszerűek. A szárazföldön egyenes tartással totyog, vagy hóban hason csúszva szánkázik. A vízben kitűnően úszik és búvárkodik. Vastag tollruháját a víz nem tudja átjárni. Tápláléka főleg halakból, apró rákokból áll. Tócsákból, tavakból isznak, vagy egyszerűen megeszik a havat. Ám ez legtöbbször nem fedezi vízszükségletüket, így a tengervizet kell meginniuk. Azonban a pingvinek veséje az emberéhez hasonlóan nem képes arra, hogy megfelelő mennyiségű sót válasszon ki, ezért náluk is kifejlődtek azok a só mirigyek, amelyek sok más tengeri madárnál is megtalálhatók. A só mirigyek a csőrükben, a szemük felett találhatóak, melyekkel kiszűrik a tengervíz sómennyiségének nagy részét. A só később a csőrükben elhelyezkedő orrnyílásokon kiürül. A pingvinek só mirigyei kifejezetten hatékonyak, mert 1 l tengervízből 3 dl édesvizet nyernek.

 Szaporodáskor csoportosan a szárazföldre vonulnak, s ott a nőstény egyetlen tojást tojik. Ezt a hím a lábfején helyezi el, és betakarja a hasáról lelógó bőrredővel. Az ácsorgó hímek a költés ideje alatt kör alakban összetömörülnek, s időnként a külsők csoszogva helyett cserélnek a belsőkkel. Így védekeznek a hideg és a szél ellen. Az Antarktiszon költenek, akkor, amikor javában tombol a tél. Ez −40 °C-os hideget jelent, és 130 km/h-s viharokat. A többi pingvinfaj a tél elől ilyenkor északabbra húzódik.