A hossza 38–45 cm, farka ennél hosszabb, 56–62 cm. Testtömege 2,2-5,5 kg közötti. Dús szőrzetének alapszíne szürke, mely a háton barnás árnyalatú, a hasoldalon pedig fehér színű. Arca szintén fehér, azonban orra és a szemek környéke fekete. Legfeltűnőbb tulajdonságuk a hosszú farok, mely fekete-fehéren gyűrűzött - nevét is erről kapta. A két nem között nincs feltűnő különbség. Alsó fogsoruk metsző- és szemfogai úgynevezett fogfésűt alkotnak, melyet szőrzetük ápolására használnak.

A Duke Egyetem Főemlős Központjában Elizabeth Brannon tanulmányozta a fajt és meglepő volt, hogy számítógépes feladványok megoldásában nagyon jól szerepeltek az állatok. A vizsgálat megállapította, hogy a különbség a majmok és a félmajmok között csak a motivációban mutatkozik. A makik egy érintőképernyős monitoron egymás után különböző képeket láttak megjelenni és azt kellett később egy csoportba rendezniük a megjelenés szerinti sorrendbe. A feladatot ügyesen végrehajtották, de csak akkor, ha valamilyen édességet helyeztek kilátásba a jó megoldásért cserébe. A majmok ezt a feladatot szórakozásból is megteszik és nem várnak jutalmat. A makik viszont igen, sőt odáig mentek, hogy egymás orra elől happolták el a nyereményt. Ugyanis az a maki, amelyik hamarabb készen lett odament a társa számítógépéhez, és befejezte helyette is a megkezdett megoldást, azért hogy megszerezze az ő nyereményét.

Életmódja

A katták csoportokban élnek, egy csoportot átlagosan 12-24 egyed alkot, melyben a nőstények a dominánsak. Más lemurfajokhoz képest kevésbé territoriálisak, többnyire csak a szaporodási időben őrzik területüket. A csoport nőstényei egymással rokonságban állnak, mivel a nőstény utódok a szülői csoportban maradnak. A hímek azonban 3-5 éves korukban elhagyják a csoportot, melyben a világra jöttek. A hímek a szaporodási időn kívül gyakran fiúcsapatokat alkotnak. Az egyedek közötti kommunikációban a vizuális, a hanggal és a szaggal történő kommunikációnak is fontos szerepe van. 28 különböző hangjelzésük különböztethető meg. A vizuális kommunikációnak a csoporton belüli kapcsolatokban van jelentős szerepe. Illatmirigyeik - melyek a nemi szervek környékén, a csuklón, valamint a hímek esetében a felkaron helyezkednek el - váladékát a csoporton belüli kommunikáción kívül a területjelzésre használják. Utóbbi esetben illatmirigyeiket különböző tereptárgyakhoz, például faágakhoz dörzsölik, míg előbbi esetben mirigyeik váladékával farkukat kenik be, majd farkukat a magasba emelik.

Ragadozóik a fosszák, a ragadozó madarak, de veszélyt jelenthetnek rájuk a kutyák is.

A katták különféle növényi részekkel, levelekkel, virágokkal, gyümölcsökkel, fakéreggel és növényi nedvekkel táplálkoznak. Emellett alkalmanként ízeltlábúakat is fogyasztanak.