A törpe selyemmajom főképp a folyóparti és az ártéri erdőket kedveli, ahol sok nő a kedvenc mézgatermő fáiból.

Könnyű testsúlya miatt a vékony ágakon is biztonságosan mozoghat, ahová a rá vadászó ragadozók nem tudják követni. Szükség esetén gyors futásra is képes, és rejtő színei segítségével igen jól beleolvad környezetébe, ahol 4-20 fős kolóniákat alkot, melyek többnyire egyetlen szülőpárból és azok különböző korú utódjaiból állnak.

A csoportok az éjszakát a sűrű bozótban vagy egy fa odvában töltik, a nap legnagyobb részében pedig egyik gyümölcstermő fáról vándorolnak a másikra. A karmosmajmok többségéhez hasonlóan főként a magasabb fákon mozog. Kis mérete miatt ki tud mászni a vékonyabb ágakra is.

Nagyon aktív állatok. Néhány órás alvástól eltekintve egész nap tevékenyen mozognak, és idejük nagy részét táplálékszerzéssel, társaikkal való játékkal, veszekedéssel töltik. Kedvenc táplálékuk a fák nedve. Pengeéles metszőfogaikkal átrágják a fák kérgét, és a kibuggyanó nedveket nyalogatják fel. Ez a faj fogyasztja a legtöbb fanedvet a családból. Emelett fogyaszt rovarokat és pókokat is. Táplékának viszonyt nagyon kis részét alkotják csak a gyümölcsök.

Szaporodása

A nőstények az év bármely szakában fogamzóképesek, de egy-egy szaporodási ciklusban csak egyetlen nőstény lesz vemhes a csoportban. A többi egyed az utódnevelésben segédkezik. Az ivarzó nőstény gyakran több hímmel is párosodik. 140 napos vemhesség után általában két kölyköt hoz világra. A törpe selyemmajmoknál rendkívül ritka, amikor csupán -egyetlen utód születik. A magatehetetlen újszülöttek a kifejlett egyedekhez képest meglehetősen nagyok, súlyuk mintegy 15 gramm. Az első két hétben anyjuk testébe kapaszkodva szopnak. 14-20 nap után a kölyköket a csoport többi tagja – gyakran egy kifejlett hím – cipeli tovább és egyre gyakrabban vesznek magukhoz szilárd eleséget. Körülbelül 90 nap elteltével képesek önállóan gondoskodni magukról. Ekkor biztonságosan közlekednek a faágak között. Ivarérettségüket kétéves korukra érik el.